Marék Veronika: Boribon és a hét lufi
Boribon szomorúan nézte a felhőket:
- Esőre áll az idő.
Annipanni futott oda Boribonhoz:
- Végre, megtaláltalak! Nézd, mit hoztam neked:
hét színes lufit! Tessék!
Boribon nagyon örült a lufiknak. Volt piros, narancssárga, zöld, világoskék, sötétkék
és lila.
Elindult, hogy megmutassa a barátainak. Először a kutyához ment.
- Idenézz, mennyi lufim van!
Az egyik lufi beleakadt a kerítésbe, és BUMM, kipukkadt!
- Nem baj! - gondolta Boribon. - Sok van még!
Elsétált a sünihez.
- Idenézz, mennyi lufim van!
Hirtelen két lufi beleakadt a rózsa tüskéjébe, és BUMM, BUMM,
mind a kettő kipukkadt.
- Nem baj! -gondolta Boribon. - Maradt még elég!
Elugrált a békához.
- Idenézz, mennyi lufim van!
Boribon elesett és BUMM, BUMM, BUMM, most három lufi pukkadt ki!
A kis medve nagyon szomorú lett.
- Már csak egy lufim van. Még, jó, hogy ez a szép piros maradt meg. Erre
nagyon fogok vigyázni.
Hazafelé sétált, amikor a nyúllal találkozott.
- Ó, de szép lufid van! - mondta a nyúl – Nekem még sose volt lufim.
Boribon megsajnálta a nyulat.
- Tudod mit? Neked adom. Tessék, a tied!
A nyúl boldogan futott haza a piros lufival.
Boribon hosszan néz utána. Azután hazamegy.
- Mi újság? - kérdezi Annipanni. - Hol vannak a lufik?
- Elfogytak - feleli Boribon.
- Sajnos, a lufik hamar elfogynak - mondja Annipanni.
Boribon bánatosan kuporog az esernyő alatt.
- Egy lufim sincs, és még az eső is megeredt! Mégiscsak szomorú ez a mai nap!
Amikor végre eláll az eső, Annipanni az égre mutat: - Nézd Boribon! A lufik elfogytak, de a hét szín ott ragyog a szivárvány színeiben. Ott a piros, a narancssárga, a sárga, a zöld, a világos- és a sötétkék, no meg a lila. Látod?
- Látom! - kiáltja álmélkodva Boribon. - Mégiscsak szép lett ez a mai nap!