Apa! Olvass nekem!

 Fontos megérteni, hogy a gyermek bizonyos korig keresi a felette álló tekintélyt. Mely számára biztonságot, útmutatást nyújt az élet minden területén. Ez a tekintély mindig szeretet és nem erőközpontú kell, hogy legyen. Ma már tudjuk , hogy a szeretet a tekintélyre és nem az elnyomásra adott válasz, és ugyanúgy fordítva. Ha az édesapák is részt vesznek a gyermek nevelésében akkor a gyerekek sokkal magabiztosabban és kitartóbban állnak hozzá bármihez. Legyen az akár tanulás akár sport vagy szabadidős tevékenység. A tanulásban való ösztönzést és kitartást is az apai minta adja. 

 Ennek ismeretében nagyon nem is nehéz megérteni miért jó ha apa is olvas, nem csak anya. Sok anyuka teljesen kisajátítja az esti elalvás körüli teendőket, mint például a meseolvasás. Ennek többnyire az az oka, hogy az édesapák nagyon leterheltek, sokat dolgoznak. Mindezek ellenére, érdemes időt szánni heti legalább egy apás olvasásra, mesélésre. Sőt talán nem is baj ha ez nem este hanem valamelyik hétvégi reggelen történik. Hatalmas élmény lesz apukának a gyerekekről már nem is beszélve. Ha ez az időpont ugynazokra a napokra esik akkor a családi élet szerves részévé válik. A gyerekek és az apukák is élvezni fogják. Egyrész a kisebbek idő érzékét segíti. Tudni fogja most van vasárnap reggel, hiszen apa olvas. Másrészt az apukáknak is jóleső érzés, hogy a tekintélye ilyen formában megnyílvánulhat. Hiszen érétket adhat át.

 Ahogy közeledik a kamaszkor a gyerek egyre érzékenyebbé válik a hiteltelenségre, hazugságra. Amennyiben azt látja, hogy apa és anya sosem olvas, onnantól kezdve tőle sem várható el, hogy a tanulásban aktív legyen. Akkor tudunk hitelesek lenni ha azt nyújtjuk amit tőle is elvárunk. Amennyiben már kiskorban megkapja a kellő ingereket, az apával való közös olvasás formájában, biztosak lehetünk benne, hogy nem lesz tőle idegen az önálló olvasás, tanulás szeretete.

  Egyszóval,  kedves apukák hajrá! Nem csak izomból, hanem szívizomból lehet nevelni !